Kanyó Antal (1961-2013)
Kanyó Antalt az újkori tatabányai kézilabda felvirágoztatásának egyik legnagyobb alakjaként tartják, tartjuk számon. Tehetségénél csak a szorgalma volt nagyobb és a kettő együtt meghozta az eredményét. 1974-ben, amikor még iskolánkban járta a nyolcadik osztályt, és Kuzma Ferencné tanárnőnk edzette az iskolában, már leigazolta a TBSC csapata. 1978-ban alig 18 évesen, a Csömör elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be a magyar kézilabdázás legmagasabb osztályában.
Szitás András, Faragó János, Simó Lajos és Kaló Sándor voltak az edzői, mielőtt Albrecht Miklós mester keze alá került. Középiskolába a Közlekedésgépészeti Szakközép Iskolába járt. 14-szer volt ifjúsági, hatszor junior válogatott. 1978-tól 1990 júniusáig több mint kétszáz NB I-es mérkőzésen szerepelt a TBSC-ben, háromszor volt bajnokcsapat tagja, egyszer kupagyőztes, és az Európa kupában 1979-ben (KEK), 1984-ben (IHF) harmadik helyezett. Élete legnagyobb élményei közé tartozott, hogy 1979-ben Dortmundban 12 ezer néző előtt KEK mérkőzésen játszott a félelmetes Gummersbach ellen. Az 1980-as évek közepén megnősült, felesége, Irénke szintén a TBSC-ben majd a TAC-ban kézilabdázott. Három fia természetesen követte a szülők példáját, ők is kézilabdázók lettek.
1990. júniusában a TBSC-vel az NB I-ben még a negyedik helyezést szerezte meg, de utána (a bányák fokozatos bezárása miatt) nyolc meghatározó játékos távozott a TBSC-ből és ő is köztük volt. 1990-től 1996-ig a svájci Altdorf csapatában kézilabdázott, majd játékos-edző lett. „Tóni” 2002-2004 között a Tatabánya KC, 2011-2012 a Tatai HAC NB I-es csapatának edzője volt. A legszerényebb költségvetésű csapat ugyan búcsúzott az élvonaltól, de egyrészt a legjobb nyolc közé jutott a Magyar Kupában, másrészt sportemberi nagyságuk és becsületes helytállásuk miatt a liga Fair Play-díját ők kapták.
Életének 52. évében, 2013. január 21-én elhunyt.
Halála után a Magyar Kézilabda válogatott a lengyelek elleni győzelmét Kanyó Antalnak ajánlotta és gyászkarszalaggal lépett pályára a dánok elleni barcelonai világbajnoki negyeddöntőben, így tisztelegve emléke előtt.
Eredményességét mi sem bizonyította jobban: a legendás Bányásszal háromszor ünnepelhetett bajnoki címet, 1984-ben pedig játékosként magyar bajnokságot nyert a Tatabányai Bányász együttesével.
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004-ben Ezüst Turul díjat, 2013-ban posztumusz „Tatabánya Sportjáért” díjat adományozott Kanyó Antalnak. Emlékére Nemzetközi Kézilabda Utánpótlás Emléktornát rendeznek.