70 éve nevel gyermeket Tatabánya-Újvárosban ez az iskola

Kérjük a volt diákokat, küldjenek be nyolcadikos osztályképet! Az adatokat az anyakönyvekből vettük, névelírás történhetett, kérjük jelezzék a morasuli60@gmail.com email címen! Keressük az 1953-ban nyolcadik évfolyamot végzetteket!

Az 1947-ben Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya egyesüléséből létrejött fiatal város Tatabánya, az akkori belügyminiszter, Rajk László ösztönzésére megyeszékhelyi rangot kapott.

epulo_ujvaros_madartavlat.jpg

318212986_5087582348011382_497554908251924038_n.jpg

Ekkor kezdték el Újvárost és ezt az iskolát is építeni. 1952. szeptember 8-án  félkész állapotban adták át az épületet, az egyik felén még politikai foglyok dolgoztak, a másikon már tanítottak. Az építést a KOMÉP végezte. Érdekes és nem mindennapi látvány lehetett az iskolában a fegyveres őrök és a rabok látványa. Ez utóbbiak zömében a KÖMI táborba hamis vádakkal elhurcolt ártatlan emberek voltak. Németh Imre, akinek két unokája ennek az iskolának a tanulója, itt dolgozott az iskola építésénél. Olyan rabokkal kezdték el az építkezést, akik 1951. február 3-án érkeztek haza a Szovjetunióból. Egy évig tartott az építkezés. Volt egy betonozó, alapásó brigád, 2 kőműves brigád, 1 ács-állványozó brigád, 1 művezető, 1 építésvezető, 1 normázó. Ezek közül az alapásó-betonozó brigád 6 fős létszámmal rabokból állt. A városi tanács Révai Józsefről akarta az iskolát elnevezni, de Sztálin halála után már élő politikusról nem nevezhettek el intézményeket, ezért az iskola „csak" az egyes számot kapta a köztudatban, hiszen meg kellett különböztetni a többi Újvárosban épült általános iskolától. Hivatalosan az iskola neve: Tatabánya Újvárosi Állami Általános Iskola.

sulikep52.jpg

Így ad hírt erről a sajtó 1952. augusztus 30-án: „ Szeptember elejére befejezik Tatabánya-Újvárosban az új 8 tantermes iskola építését. Tatabánya-Újvárosban a 430 korszerű bányászlakás mellett elkészült a komárom megyei tanács székháza is, még az elmúlt héten megkezdte a tanács a beköltözést. Most újabb épületek építését fejezték be. A 108 személyes legényszálló, az építőipari szakiskola és tanulóotthon után szeptember elejére elkészül az új 8 tantermes, korszerű tornateremmel ellátott iskola is."

elso_1952.jpg

Az iskola pedagógusai így emlékeznek ezekre az időkre: Király Ernőné (Ida néni): „Az iskola új volt. Az egyre szaporodó házak ontották a gyerekeket. Az akkori igazgatót Kecskés Lajosnak hívták és igazgató elvtársnak kellett szólítani tanárnak, gyereknek egyaránt.. 1953-ban... az osztályok egy része sváb gyerekekből állt. Alig tudtak magyarul, mert a határszélről, Brennbergbánya környékéről telepítették ki őket, mert a hidegháború kellős közepén nem találtattak megbízhatónak. Gabi helyett Kapit írtak és így tovább. Hát nem szerették a magyart! Izzadságos munka volt a tanításuk, de ennek ellenére szeretettel gondolok vissza ezekre az időkre."

Bukovecz Ferenc 1952-től gyerekként a „J" épületben lakott / ma az Előd vezér út/, a házuk előtt kisvasút ment, amin az építkezéshez építőanyagot hordtak. Az iskola előtt és mögött beépítetlen terület volt, a mai strand helyén meg csak egy rét. Királyné volt az osztályfőnöke, és Balatonszemesre jártak üdülni.

Stoffer Józsefné (Ella néni): „Az első időben az iskolának a kerítése se volt megépítve. Akkoriban itt nem volt se ház, se bolt, csak kukoricaföld. A kukoricaföld közepén egy szabadtéri mozi állt, az „O" épületből jól lehetett a vetítést látni. Az iskolának először csak a megyei tanács felőli része készült el, másik felét később építették hozzá. Eleinte elég kevés gyerek járt ide, de ahogy egyre több ember költözött ide, úgy növekedtek az osztálylétszámok. 40-50 gyerek járt egy osztályba. 1960-ban három műszakban tanítottunk. Első műszak 8-11-ig, a második 11-15-ig, a harmadik 15-19-ig tartott."

Az 1952/53-as tanévben 10 tanerő 414 diákot oktatott. Az „őstantestület" névsora: Balahó Dénes, Heinrich Margit, Jurányi Ilona, Kecskés Lajos, Kecskés Lajosné, Kerékjártó Mihályné, Ludányi Mária, Ocskai Simon, Rubányi Ottó, Szekendi Margit.

Az ország szinte minden megyéjéből, sőt a történelmi Magyarország területéről: Erdélyből, Felvidékről is érkeztek Újvárosba családok, akik ide íratták be gyermeküket. Később görögök is bekerültek, akiket a polgárháború szele elűzött hazájukból, hogy itt Tatabányán találjanak munkát és szállást, és természetesen gyermekeiknek oktatást. Érdekesség, hogy hiába keresnénk a mai utcaneveket, hiszen ekkor még csak a lakótömbök betűjeleit olvashatjuk lakcímként, Kertvárosban is csak a házszámot. A gyerekek egy része a Barakksoron és a Fatelepen lakott. Külön osztályokba jártak a fiúk és a lányok, a koedukáció csak kísérleti jellegű volt. 1954-ben már 25 főből állt a tantestület és a munkaterv tanúsága szerint: „ Már most túlzsúfoltság van az I.-osztályban." Ekkor az iskolához tartozott az újvárosi óvoda is, beindult két csoporttal a napközi otthon, 1954. november 1-jétől önálló konyhával. Működött magyar, biológia, tánc szakkör, beindult a sportkör és a Bányász sportkörrel „karöltve" vívószakosztály egy fiú és egy lány csapattal. A felnőttek közül sokan fejezték be az általános iskolát esti tagozaton, „gyorstalpalókon", ahol egy év alatt két évet is el lehetett végezni.

andogyurkaferenc.jpg

Andó Gyurka Ferenc, Tatabánya város első polgármestere

Így történhetett, hogy Tatabánya első polgármestere, Andó Gyurka Ferenc is ebben az intézményben végezte el 47 évesen az általános iskola 5-6. osztályát. Újváros jelentősen fejlődött 1956-ig, megépült több mint 2 ezer lakás, a megyei tanács székháza, egy 150 férőhelyes óvoda, két bölcsőde, anya- és csecsemővédő intézet, iparitanuló iskola a hozzátartozó kollégiummal, a megyei rendőrkapitányság székháza és egy kilenc üzletből álló kereskedelmi hálózat. Ekkor még hiányzott a mozi, könyvtár, a strand és a sporttelep. Az ide költözőknek ez az egyetlen iskola állt rendelkezésére ebben a városrészben.

iskolaikepek1955.jpg

1955-ben átadták az "új szárnyat", de az első időszakban, a 2. számú általános iskola megépítéséig, hatalmas létszámokkal működött az intézmény, egy időben a felnőttképzésnek is helyet adott, a Dolgozók Önálló Általános Iskolájának csoportja is itt tevékenykedett.1961-ben 67 pedagógus 1867 gyermeket nevelt! Az iskola ekkor kapta mai arculatát, feltehetőleg Kákonyi István és Bolgár Judit alkotta domborműveit főbejárata felett.(http://www.jamk.hu/ujforras/0711_17.htm)
suli_kerites.jpg

Ekkor vált szükségessé a három műszak bevezetése a 2. számú iskola megnyitásáig. 1967. szeptember 1-jéig a Kisegítő Iskola igazgatósága is itt működött. A zsúfoltság ellenére a falusi jellegű iskolákkal szemben az intézmény mintaként szolgált sokáig, hiszen míg a másik iskolában szenes kályhákkal fűtöttek, itt már központi fűtés melengette a tanulókat, és a felszereltség városi hírnevű volt. 26 tanterem, 1 tornaterem, 1 előadóterem, 2 gyakorlati foglakozás terem, úttörőszoba, kisdobos szoba, konyha, ebédlő állt rendelkezésre. A szocialista brigád mozgalomnak „köszönhetően" az iskola televíziókat kapott.

1956-57_2.a.jpg

Így emlékezik Király Ernőné: „Az 1956-os év. Már év elején érezni lehetett: valami szokatlan van a levegőben. Én az irodalom óráimra bevittem az Irodalmi Újság számait és a nyolcadikosoknak felolvastam a Petőfi Kör híreit. Az osztály kétfelé szakadt. A zöm velem együtt izgult egy csodás változásért, amiben egy ország reménykedett, egy-két gyerek dühvel nézte az eseményeket. Amikor kitört a forradalom, széttépték az ártatlan orosz könyveket, örültek a sztrájkoknak, a tanítás szüneteltetésének, de ők voltak azok is, amikor az iskola új nevének felvételekor a mártírnak mondott Mező Imre özvegyét vendégül látták, sírtak, sajnálták a kis árvákat. Ilyen a történelem."

1959-ben díszes ünnepség keretében vette fel az iskola és az úttörőcsapat is Mező Imre nevét, akinek a szerepe a történészek között is vita tárgya az 1956-os eseményekben, és viselte egészen 1992-ig. Minden évben december 13-án (Mező Imre születésnapja) ünnepélyesen megemlékeztek a névadóról (csapatösszejövetel, rajfoglalkozás, pályázatok, vetélkedők, akadályverseny). 1962-től az iskola aulájában felavatták Brém Ferenc alkotását Mező Imre domborművét.

Dolgozók Lapja 1957. május 11.: „Úttörő pajtások! Őrizzétek becsülettel azt a nevet, melyet csapatotok a jövőben viselni fog. Őrizzétek meg olyan tisztán, ahogyan azt tulajdonosa - Mező Imre - megőrizte a párt, a nép, a haza, a családja, a ti számotokra. Szeressétek a hazát, szeressétek a népet!"... Az ünnepség véget ért, s Tatabánya-Újvárosban felhangzik a vezényszó: Mező Imre úttörőcsapat vigyázz! Zászlónak tisztelegj! S a teremben feszes vigyázzban áll a vörös-nyakkendős, könnyes szemű úttörőcsapat."

nevado_mezos1.jpgnevado_mezos_mezo_imre_ozvegye.jpg

Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottsági jegyzőkönyv 1959. január 15.: Iskola elnevezés. Előadó: Fürst József tanulmányi felügyelő Fürst elvtárs előadja, hogy az Újvárosi Általános Iskola tantestület kéri, hogy az Újvárosi Általános Iskola a mártírhalált halt „Mező Imre" nevét vegye fel. A fentieket azzal indokolja, hogy az iskola úttörőcsapata 1957. március hó 1-től a „Mező Imre nevet használja. Kéri, hogy a végrehajtó bizottság a fenti iskola elnevezést fogadja el..." „26/1959. sz. végrehajtóbizottsági határozat. Tatabánya Városi tanács Végrehajtó Bizottsága egyhangúlag hozzájárul ahhoz, hogy az Újvárosi Általános Iskola a „Mező Imre nevet vegye fel. Felelős: Fürst József tanulmányi felügyelő. Határidő: Azonnal.

"...Az úttörőket újabb lázas izgalom fogta el. Közeledett (1959) április 3-a, az iskolánk névadó ünnepsége. Ezen a napon iskolánkban mindenki egyenruhában jelent meg. Az iskola udvarán de. 10 órakor kezdődött az ünnepség. Az ünnepséget a Városi Tanács elnöke nyitotta meg. Ünnepi beszédben megemlékezett iskoánk névadójáról, Mező Imre elvtársról, aki mártírhalált halt az ellenforradalom ideje alatt. Utána énekszámok és szavalatok következtek." ( 1958-1959-es tanév,, a 801.sz Zrínyi Ilona úttörőcsapat története)

tantestulet1958.jpg

A tantestület 1958-ban

 

zsibongo_seta_a_szunetben.jpg

Így kellett sétálni a diákoknak a szünetekben

Az 1960-as években tanított iskolánkban Mezey Katalin [1] - későbbi írónő -, aki a „Zöld vadon" című elbeszélés kötetének alapélményét, amelyet számára elsősorban kudarcként élt meg innen merítette. Az elbeszélés címe is ezt tükrözi: A két kudarc, amelyben a főszereplő a főiskolai, makarenkói elvekben csalódott tanárnő a „szocialista pedagógiai nagyüzemben". „ A Két kudarc arról szól, hogyha illúziókkal, tájékozatlan elképzelésekkel közeledünk embertársainkhoz, ostobán viselkedünk; sok szenvedést okozhatunk. Ha gyöngébbekkel kerülünk szembe, oktalanul megkínozzuk őket is, magunkat is, s ha tapasztaltabbakkal, erősebbekkel, éppoly oktalanul megkínoznak minket. Ugyanakkor figyelmeztetni is akar ez az írás korunk jellegzetes hitének, a nevelés, átnevelés túlértékeléseinek veszélyeire, hazugságaira." (Mezey Katalin)

Az úttörőmozgalom ideológiai töltésétől eltekintve gondoskodott a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséről. Számos versenyen, programon, táborozáson vettek részt a tanulók. Hagyománnyá vált egy időben a balatonakali tábor és a porvacseszneki kirándulás. Különleges alkalmak voltak a kulturális seregszemlék, ahol az iskola bábjátszói,énekesei, versmondói léptek fel.

porvacsesznek.jpg

A papír- és vasgyűjtés sem hiányozhatott a mozgalomból: 1961-ben például a Mező Imre és a Zrínyi Ilona úttörőcsapat 70 mázsa vasat gyűjtött, amit a Barátság kőolajvezeték építéshez ajánlott fel! A sporteredmények terén is szép sikerek születtek, az iskola csapata eljutott az országos bajnokságig is. 1964-ben az úttörő labdarúgó bajnokságot 25:5-ös gólaránnyal(!) nyerte meg.

kezilabdacsapat1971.jpg

1968-ban a kézilabda megyei döntőjében 73 csapat között arattak diadalt a lányok, akik az Általános Iskolai Sport Tanács elnökétől, Kósa Istvántól vehették át a bajnoki érmeket. 1971-ben az Úttörő olimpián női kézilabda csapatunk, 1972-ben kézilabdacsapatunk szerezte meg az első helyet. Az 1971-es „nagy csapat" az Úttörő Olimpián Miskolcon Különösen szép eredményeket ért el a többi diáksportolónk közül Mogyorósi Márta, aki az 1971-es Úttörő Olimpián távolugrásban és 60m-es futásban is a dobogó legfelső fokára állhatott, 1972-ben pedig a 2. lett távolugrásban. Ezért ebben az évben az „Év Úttörő Sportolója" címet nyerte el. Hasonlóan szép eredményeket ért el Juhász Zoltán atlétika ötpróba egyéni első helyezéssel 1983-ban, ekkor ő is ugyanazt a címet nyerte el, mint 11 évvel korábbi elődje.

unnepely_1977_a_voros_vandorzaszlo_es_a_csapatzaszlo1.jpg

1977 A vörös vándorzászló és a csapatzászló

A szocialista brigádmozgalomnak is köszönhetett valamit az iskola: a „Televíziót minden iskolának!" mozgalomban a tatabányai fodrász ktsz 1969 októberében tévét ajándékozott az iskolának. A ktsz elnöke Enyedi Gábor szerint, mivel a szövetkezet több dolgozójának gyereke a Mező Imre Iskola tanulója, ezért erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy megajándékozzák az intézményt. Ideológiai tartalmától eltekintve ez a gesztus majdnem több, mint az adó 1%-ának felajánlása! Egy másik mozgalomnak: „Az egy üzem, egy iskola" akciónak is hasznát látta az intézmény. A KIMÉV vállalta a jó tanulmányi eredményt elérő tanulóknak a könyvjutalom biztosítását; az iskolai kémia szertár üvegeszközeinek gyarapítását és javítását. A kőbánya az iskola udvarának karbantartásához a szükséges mennyiségű zúzott követ biztosította. A karbantartók a kőműves és festő munkák ellátásába segítettek be, és a bitumenes sportpálya előkészítésére is felajánlottak a vállalat dolgozói 100 óra társadalmi munkát. A politechnikai oktatáshoz selejt műanyag flakonokat ajánlottak fel, a KISZ-esek pedig egy rádiót ajándékoztak az iskolának. Cserébe az iskola vállalta a műsorok biztosítását és üzemlátogatást, hogy a vállalatnak legyen szakmai utánpótlása.

kep2.jpg

Az iskola felvette a kapcsolatot a baji szovjet laktanyával, a tanárok és diákok nem a megszállót látták a katonákban és gyermekeikben, hanem egy másik kultúrát. A tanulóknak, de a tanároknak is élményben bőven volt részük: kóstolhatták a pirogot, ihattak szamovárban főtt teát, beszélgethettek orosz gyerekekkel és előfordult olyan is, hogy a Fegyveres Erők Napja alkalmából kalasnyikovval(!) lőhettek célba.

1975-ben rádiós, bélyeggyűjtő szakkörök működtek, és orosz ill. matematika tagozatos osztályokban lehetett tanulni.

mezoozvegye.jpg

Mező Imre özvegye 1975-ben az iskolánkban a névadó születésének 70. évfordulóján

A beiskolázási körzetek gyakran változtak intézményünk esetében is, előfordult, hogy dózsakerti gyerekek jártak ide, aztán a II. számú Újvárosi Általános Iskola megszűnése után az Újváros végéről is a gyerekek. Ezzel megnövekedett az iskolában a tanulási nehézségekkel és magatartási gondokkal küszködő, gyenge képességű tanulók száma, szükségessé vált kis létszámú osztályok indítása is. A nyolcvanas években a Rehabilitációs Gyermekotthonban is tanultak diákok, akiket az iskola pedagógusai okítottak. Ez a kapcsolat nem korlátozódott csak az oktatás szintjére, tanulóik is rendszeresen átjártak az intézménybe, ahol ünnepi műsorokkal, bábjátékos előadásokkal kedveskedtek a zömében mozgássérült gyermekeknek. Az egyik tanuló, Mezőberényi Eszter a mi iskolánk „Ki mit tud"-ján szerepelve került kapcsolatba Csepregi Éva művésznővel. Szabó Szonja, aki azóta már a lábbal és szájjal festő művészek egyike, a mi iskolánk (és természetesen Sebestyén András művésztanár) felfedezettje. 1985-ben jelentek meg az iskolában az első számítógépek, először még csak Commodore+4-es típusúak, amelyeket - minisztériumi ajándékként - a tanulók szakköri foglalkozás keretében kezeltek. Ezekkel terveztek egyszerű programokat, amelyek színesebbé tették például az ünnepeket: a karácsonyi ünnepség előtt 1986-ban a számítógép rajzolta ki az ünnepi fenyőágat és gyertyát és zenélte el a Kiskarácsonyt. A számítógépes park tovább bővült, pályázatok és vásárlás útján korszerűbb gépekkel. 1989 után az iskola „profilt" váltott, az orosz nyelv oktatása megszűnt, helyette a német és a francia nyelv vált választhatóan kötelezővé. (Ez utóbbi az érdeklődés hiánya miatt később megszűnt.) A nyelv oktatásához az iskola szótárakat és szakkönyveket nyert pályázaton. Az igazgatóválasztás rendje is módosult: a tantestület szavazhatott ekkor már arról, hogy melyik igazgatójelölt pályázatát támogatja. Sikerrel szerepeltek a tanulók az országos pályázatokon is. A Duna Televízió „Több szem többet lát" vetélkedőjén egy videó készüléket nyert a csapat, a könyvtárban működő filmklub pedig videokazettákat a modern filmalkotások közül a Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítvány támogatásával.

 

mezos_nap_1989.jpgmezos_nap.jpg

            Mezős nap díszőrsége      Akadályverseny kerékpáros bemutató 

akali.jpg

Balatonakali (a még mezős diákok Boros János és Gyöngyösi Barna tanár úrral)

Sok híressé vált nebuló koptatta itt az iskolapadot, például Lukács Zoltán parlamenti képviselő, Nagy-Kálózy Eszter, Reviczky Gábor, Deák Tamás színművészek, Gossler Judit,  Szabó Szonja képzőművész Szilágyi Zoltán fotóművész, Ladányi Andrea és Hucker Katalin balettművész, Vörös Gyula, Saltzer Géza Krulik Zoltán zenész, több híres sportoló, köztük Földi Csilla súlyemelő, Dala Tamás, Csóka Gábor, Németh Miklós vízilabdázó, Kanyó Antal, Mogyorósi Márta, Huj Elvira, Virágos Júlia, Dányi Júlia, Vojvoda Anna, Stein Éva kézilabdázó, Király László súlyemelő, Urbanik Sándor gyalogló, Hansági Zsuzsa, Goldschmidt Judit, Garami Antal, Paksi Katalin úszó, Juhász Zoltán négypróbázó, Vojvoda György kosárlabdázó.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 130
Heti: 160
Havi: 1 114
Össz.: 362 060

Látogatottság növelés
Oldal: Az iskola rövid története (1)
70 éve nevel gyermeket Tatabánya-Újvárosban ez az iskola - © 2008 - 2024 - morasulihatvan.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »